Nagyon este van már, ahhoz, hogy értelmeset alkossak, de mégis alkothatnékom van, szóval most muszály megírnom azt, hogy majd meghalok úgy fája a hasam.Meg azt, hogy -igaz, hogy a fáradtság miatt- de vigyoroghatnékom van.(Meg aludhatnékom.)Szóval most megyek csicsikálni Jóéjt

Ez az egész szerelem voltaképpen egy nagy labirintus. Még mindig nem tudom, melyik srácot akarom. Talán a szünetben (ja igen: SZÜNET VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAN*-*) át tudom gondolni ezt az egészet nyugisan. Ma -szerencsére?- egyiküket sem láttam.Tegnap mindkettőt, hétfőn, ha jól emlékeszem, egyiküket sem. Igazából nem hiányoznak. Egyikük sem, viszont mégis hiányzik mellőlem valaki. Főleg most, hogy karácsonyoztunk a suliba, és esik a hó. Rossz, hogy nincs egy srác, akivel el lehet menni este egy kis romantikus sétára, vagy bárhova. Hiányzik valaki, akihez hozzá lehet bújni, és akire lehet gondolni.- Lehet, hogy kéne vennem magamnak valami óriási plüssmacit? -

Nem lenne bajom ezzel az egész szerelem-dologgal, ha valamelyiküket csak úgy ki tudnám verni a szívemből. *ha Barnát ki tudnám verni a szívemből

Egyenlőre-most és így - ennyi. Később lehet, hogy írok még