12.06.:Minden elromlott, ami jó volt. Most elég sok minden rossz-de, ez eléggé jó. Úgy érzem, boldog vagyok- igaz, semmi okom nincs rá. De tényleg. Ego lebunkózott egy hete, azóta nem beszéltünk-C-vel és G-vel kimondottan jóban van. Illetve de, az elmúlt két napban egymáshoz szóltunk(a leginkább én hozzá, amikor sértegettem), de mindig érzem, amikor a közelemben van, hogy néz. Figyeli a reakciómat, a mozdulataimat, stb miközben azt a dumát nyomja C-nek, amit két hete még nekem. -a „megmutatom az ágyamat”résznél majdnem megszólaltam, hogy tényleg? Ezt egy hete még nekem mondtad. De nem, tartottam a számat, egészen tegnapig.-Én ilyenkor fapofával nyomogatom a telefonomat, nem mosolygok, nem vicsorgok, nem vágok durcás fejet, és nem bőgök. Pontosabban, ezek nagy többségét megpróbálom magamban tartani.
Szóval, most pont azért van minden rendben, mert semmi sincs. Ez olyan természetes. A teljes nyugi nem jó-illetve, biztosan jó, csak még sosem tapasztaltam.
A héten sokat beszélgettem SZ-el, ami meglepő. Megint közel(ebb) érzem magamhoz, többet látom, mindig odajön, megölel, váltunk pár szót. Tartja bennem a lelket, és kitartóan szidja egot, ami lássuk be, sokat segít abban, hogy ne boruljak ki minden alkalommal, amikor látom. Azért, amikor két barátnőd(Rita+SZ) meg az anyukád szidja a pasit, elhiszed, hogy tényleg egy f*sz, és hogy tényleg nincs rá szükséged. Tegnap egy jó fél perces árt zúdítottam G-re, egoról. „Egy undorító, kétszínű…….fasz”. És tudjátok mit? Tényleg az. Egy helyes srác, akitől kezdek undorodni. Kezdek?! Ha ennél jobban összejön, akkor már rá nézni sem leszek képes. Egyébként, egyre többet agyalok azon, hogy nekem Ő miért…és arra jutok, hogy tényleg azért, mert C-nek is. Úgy egy éve, mióta elkezdett kosarazni, állandóan „vetélkedünk” egymással. Illetve csak én vele, mert ő ilyen téren le sem szarja, hogy vagyok, szerintem elkönyvelte, hogy klasszisokkal jobb nálam. Jobb napjaimon azt mondom, hogy ez nem igaz, a rosszabbakon (és ebből van több), meg azt, hogy ez így van.
12.11.: A napokban (haha, októberben) megállapítottam, hogy Barna azért igenis jól néz ki. Nem hiszem, hogy bele tudnék úgy zúgni, ahogy azt pár éve tettem. Hogy jól hiszem-e, az majd kiderül. Továbbra sincs semmi érintkezés köztünk, és ez jó is így. Kicsit dobog a szívem(ma pláne, mert az osztálya ellen játszottunk röpimeccset a házibajnokságban), de ezt még nem tartom akkora problémának. Sőt, direkt jó is, hogy valaki egy kicsit megmozgat. Egot már nagy ívbe kakilom le, más meg nincs. Illetve de, van, csak épp nem az elérhető környezetben.
12.13.: Jól vagyok, és ennyi. ( Na jó, család miatt az idegesség-mérőm már kiakadt-pedig elég sokat bír-, de mindjárt agyonütök valakit, és minden OK lesz.) Szóval, továbbra sincs semmi változás, egó átnéz rajtam (bár, nem érti, miért sértődtem meg azon, hogy lebunkózott-mert ő azt csak „odaírta” és hát a haverját is lebunkózza, és ő nem sértődik meg rajta…de megnyugodtam, mert a haver is azt mondta, hogy csajt nem bunkózunk le). Tegnap volt Ritával egy izgi beszélgetésünk, napok (hetek…) óta mondogatom neki, hogy beszéljen le arról, hogy bejelöljek egy pasit facsén. (neki egyenlőre nem biztos, hogy adnék nevet) Hát, ebből a lebeszélésből tegnap rábeszélés lett, szóval mondtam neki, hogy ha ma nem sikerül a nyelvtan-tz-m ma, akkor bejelölöm. Hát, nem is sikerült volna. Majd holnap! Ugyanis a pót témazáró pótlása holnap lesz, és én ma sem tanultam rá…igen-igen, ma nem írtuk meg…próbálkoztunk a sztrájkolással, aminek 20 perces rohangálás lett az eredménye, plusz az, hogy az igazgatóság pikkel az osztályra, mert úgy tudják, hogy mi szerveztük. Nem baj, az osztályfőnökünk nagyon büszke volt arra, hogy túl vagyunk életünk első sztrájkján.
Ma kiderült, hogy SZ is jön nyáron Görögbe. Juhu♥ az elmúlt pár hét alatt megint viszonylag közel került hozzám…megint ő a második legjobb. ui.: jó lenne rendszeresen írni, de nincs annyi időm mostanában