Két hete még sírtam, hogy mi lesz velem nélküle. Nélkülük....de azért mégiscsak, múlt nélkül. És hogy mi van? Semmi! Két hét alatt nullára redukáltam azoknak a fiúknak a számát, akik miatt bármit is tennék magammal.

Főnök még összejár az exével,

CC (avagy a tipikus ELNÖK) sem olyan érdekes, kiürült a listám!

Bár, 13 nemsokára hazajön, emiatt kicsit "izgulok", vagy nem is tudom milyen érzés ez. Félek, milyen lesz újra látni, milyen érzéseim lesznek, hogyan fog reagálni Ő, és hogyan ÉN? Mert a sztorink még egy év után is a képembe mászik, pedig csak egy csók volt.

A hétvégén újra megtalált orosz. Azt mondta, szeretett. Boldog voltam. Aztán azt mondta, ő mindig köszönt nekem. Hazudós vagy, orosz! Már nem is kellesz. Augusztusban még akartalak. Mostmár megtanultam egyedül lenni.