Ez így van. ..Még 10 hónap és (remélem?) elmegy, addig kellene vele valamit kezdeni. Vagy túllépni, vagy összejönni, vagy valamit.
Siettetném én ezt az évet, meg nem is. Nem tudom elképzelni nélküle pedig most sincs velem.
Vége, de mégse
Valami megint véget ért. Egy nyár, egy kapcsolati lehetőség, egy korszak. (most) Tanultam, megint, rengeteget. Ez jó. Nem szomorít el, hisz hamarosan kezdődnek az új kihívások. Tanév, faktok, edzés, nyelvvizsga, munka, boldogság, és talán majd a szerelem is beköszönt. De ha nem, hát akkor sem lesz baj. Tudom, ki(ke)t szeretnék, de nem fogok sírni, ha nem jön össze.
13 elment, meglepő, nem is sírtam (annyit).
Múlt-at meg kell tanulnom kizárni, lassan talán sikerül.
Orosz offolva, hatalmas csalódás. De nem érek rá most vele foglalkozni.
Sokkal fontosabb dolgom van annál, hogy másoknak megfeleljek - olyanná kell válnom (fizikailag, lelkileg, mentálisan) amilyen lenni szeretnék; MAGAMNAK kell megfelelnem.
Boldog vagyok-se több, se kevesebb. Egyszerűen nem érdemlik meg, hogy összetörjek miattuk.
"Minden reggel kényszerítem magam, hogy keressem a csodákat, és mikor megtalálom, álljak is meg fölöttük egy pillanatra, és legyek boldog. Vagy néha büszke. Meg kell tanulnom büszkének lenni, hiszen enélkül minden csoda kutatása, elérése értelmét vesztené."
Türelem
"Néha a sors megvárakoztat, nem kapod meg rögtön, amit a legjobban akarsz. De ha türelmes vagy, és nem adod fel, elnyered a jutalmad." /Karen Hawkins/
Semmi sem véletlen. Az sem, hogy ezt a képet múlt és a barátnője közös képe alatt találtam meg. Nem szabad kétségbe esnem.
Türelem....csak türelmesnek kell lennem, és jönni fog. De addig is, boldog leszek. Felemelem végre a fejemet.
Hazugság
Kezdem azt érezni, hogy a múlt név egy nagy hazugság....nem múlt ő még (el).
Egyre többet beszélek egy sráccal a felejtésről, a továbblépésről. Nem lehet minden hazugság amit mondok neki. Mégis, úgy érzem, hogy a hegyi beszéd fele sem igaz...főleg ma.
Múlt héten felkerült egy kép instagramra, akkor még nevettem rajta; de mára átjárt múlt szemeinek sötét bűvölete, vonzalma, vagy akármije...és ma felkerült egy új kép. Tündér mutatta, előle még talán sikerült elrejtenem a fájdalmat, de már nem megy.
A múlt hétvége emléke nem elég ahhoz, hogy elűzze ezt az érzést; és a mai buli lefújva. Teremtődött tehát egy tökéletes éjszaka a sírásra és a depresszióra.
Holnap megpróbálom magamat összekaparni, ígérem. Aztán elkezdődnek az edzések. Ha minden jól alakul, nem maradok egyedül egész nyáron. És, végülis, még az orosz projektről sem mondtam le- teljesen. ..ha mást nem, megtanulok oroszul a nyáron..............
Megint egy buli
Nem úgy tűnt, nem úgy volt tervezve, hogy szombat este buliban fogok kilyukadni. Még 10-kor sem, pedig akkor indultam el itthonról Tündérrel, sörözni. Aztán fél 1 magasságában megbeszéltük, hogy akkor menjünk, közben bókoltak is, bár azt, hogy szép a hangom meg szép nagy melleim vannak, még senki nem mondta, de egyszer ezt is hallani kell. Végül odavarázsolódott idegesítő meg két haverja - nem mellesleg idegesítőnek lassan új nevet kell találnom, már nem idegesítő........
Kikötöttünk hát a discoban, a harmadik ember, aki szembejött velem múlt volt mosolygva, aztán utána táncoltunk egymás mellett úgy, hogy a karunk összeért...és rá kellett arra jönnöm, hogy az érzés még messze nem múlt el. De annyira már meg sem viselt. Tény, hogy elolvadtam.
Orosz.....hát, meglátjuk, hogy ebből mi lesz, a hétvégén semmi nem volt, körülbelül 5 perc hiányzott ahhoz, hogy legyen, de azt nem kapta meg. De bejelölt, talán emlékszik, majd meglátjuk.
13......azt hittem rosszabbul vagyok tőle, mármint fájdalmasabb lesz, de nem. Tegnap komolyan elgondolkoztam azon, hogy nekem mi is tetszett benne, miért érdekelt. Nem hiányzott szombaton, most sem hiányzik. Talán nem is volt akkora hazugság, hogy nem érdekel.
Múlt...aki annyira nem is múlt, de nem is jelen. Kell, de nem sírok már rajta, a délelőttöt egy képén való röhögéssel töltöttem. Nem is fogok már rajta sírni. Ha lesz esély, talán megpróbálkozok vele, de ha nem akkor sem lesz baj.
"Ha az ember benn áll egy völgyben, akkor a völgyet nem tudja felülről látni, de ha elindul, akkor felfelé haladva már más a rálátása arra a völgyre, amit elhagyott. Nem mást lát, csak másként lát. Olyat is meglát, amit a völgyből nem vehetett észre. A kaptatón felfelé már fontosabbnak látszik a csúcs, az ég, ami nem azt jelenti, hogy az ember cserbenhagyná a völgyet, hanem csupán azt, hogy jelentősen kitágul számára a látóhatár. " Jókai Anna
Visszaszámlálás indul
1 hét iskola.aztán elmennek.
10 hét szünet.
aztán visszajönnek. Mindenki, kivéve Őt. Vége lesz. Vége van. Most kezdődött. Sosem kezdődne. Nem menne. Szeretem.
Ha az elválás ilyen kín, jobb lett volna, ha sohasem találkozunk.
Most akkor mi van?
Szombat. Este party, nem a szokásos bandával, de nem baj. Diszkó. Tánc, nevetés, reménykedés 13-ban. 13 helyett azonban múlt jött velem szembe.Miért csinálja ezt velem? Miért pont most kellett buliznia?? Hiszti, hiszti, hiszti. Jager, majdnem sírás, mégsem múltak el az érzések. Hiszti, hiszti, hiszti. Rámnéz. Látom rajta, hogy tudja, fáj hogy itt van. Belenézek a szemébe, látom, hogy élvezi, hogy bánthat. Szadista állat vagy, de szeretlekszeretlekszeretlek.
Úgy látszik, becsaphatom magamat, de az alkohol nem csak az igaz szavakat, de az igaz érzéseket is előcsalogatja az emberekből.
Vasárnap. 3 óra alvás. Letargia, sírás, negatív előjelű életkedv. Hiszti,hiszti.
Hétfő. Álmosság, ajándék csoki és kulcstartó és gumicukor (köszi Csajok!). Szünet, menjünk ki. Ijesztő helyzet, LB közli, ez most neki és Manónak is rossz. LÁNYOK MI VAN???!! Válasz: 13 van valakivel. Az a valaki meg 13 egyik barátjával van, hivatalosan. 13 és haverja meg tudnak egymásról. Agy off, bár addig sem volt bekapcsolva. Elme, érzések, racionalitás, minden off. Marad az űr, nem jut el az agyamig a bizarr infó. Nem tudok sírni. Pedig kellene, nagyon.
Mit érzek most? És ki iránt???? Nem tudok semmit, nem tudok sírni, nem tudok többet mondani róla.
Kell egy idézet ami kifejezi mit érzek. De hogyan keressek rá? Fájdalom, harag, csalódottság önmagamban, letargia, reménytelenség, reményvesztettség, egyedüllét, szomorúság, szerelem, boldogtalanság, önbecsapás, hazugság önmagamnak?