Képtelen vagyok elengedni Barnát. Nem tudom kiverni a fejemből, bár néha gondolok mostanság Szőkére is. Ja, és ha ez nem lenne elég, találtam még egy srácot. Na, ő az Abszolút Elérhetetlen. Egyetlen közös ismerősünk BarnaHerceg(még jó, hogy őt annyira ismerem:/) Szóval az új évet (BUÉK mindenkinek) 3 full elérhetetlen és idegen sráccal kezdtem. Nagyon jól haladok L

Egyre gyengébb vagyok, kezdem megint azt érezni, hogy nekem ez a belezúgok egy ismeretlen srácba dolog mindig így lesz. A napokban beszélgettem erről a Tante-mmal(), ő is próbált nyugtatni, hogy gondoljak csak rá, ő is most találta meg a Nagy Ő-t. Az az igazság, hogy ez adott egy kis reményt, viszont el is keserített. Nem akarok 30 évet várni arra, hogy jöjjön valaki…

Csakhogy igaza van. 1-2 éve találta meg azt az embert, aki mellett (szerintem) igazán boldog tud lenni. Úgy gondolom, megilleti Őt (Őket) a boldogság. Sőt, egy Kiskirálylányt születésétől kezdve megilleti az a jog, hogy boldog legyen. Nem azt mondom, hogy eddig nem volt az. De most….Szörnyen örülök annak, hogy megtalálta a saját Hercegét…és annak, hogy (sokadszorra írom) boldog…annyira szeretem!

Szóval, az érzelmi kitörés után, folytassuk talán nálam. Megint beteg vagyok(haleluja!), holnap go doki. Annyira hiányzik már SZ! Majdnem minden nap beszélünk face-en, de az azért mégse ugyan az…sőt..semennyire nem adja vissza az érzést.

De nem nyafogok ma tovább. Majdcsak lesz valahogy az Életem…