Nem kellene ezt éreznem. Úgy 25 órája nem láttam Barnát, és kezdek megőrülni.(Más kérdés, hogy lehetek-e annál őrültebb, mint ami most vagyok?!...) Este, amikor lefeküdtem, azt fantáziálgattam, hogy ott van mellettem, és átölel és.... Ez az érzés szerintem már beteges. Annyira szükségem van rá-illetve nem is rá, hanem csak valakire, aki szeret (aki vagy Ő, vagy Szőke-igen, két nap láttam, és megint kell(?) Ő is...) Hajjajajj.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.