Legszívesebben egész nap a szobámban ücsörögnék. Padlón vagyok... Legszívesebben egész nap sírnék, pedig nem szoktam. Fáj a fejem... Elfogytak a könnyeim... Étvágyam sincs. Hogy mi vidítana fel legalább egy kicsit? Talán Te... Ha itt lennél velem. Nem kérnék többet. Csak legyél egy kicsit velem... mint egy barát. Lopd vissza szemeimbe a fényt, a csillogást... az életet... Kérlek...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.