Belátom, az előző bejegyzésemben nagyon átjött az, hogy ki vagyok borulva. Most, hogy picit megnyugodtam(?!)..illetve hát, hogy volt egy picit nyugodtam pár percem, és már sírtam is(ki ugyan nem sírtam magam, dehát..........) látom, hogy eléggé.....-na, most ebből mit is akartam kihozni?
A lényeg az, hogy-bár az előbb eléggé durván fogalmaztam- tényleg ezt érzem. Sehol senki vagyok.Szürkekisegér. Színes oroszlán akarok lenni. Vagy ha nem is oroszlán, de színes. Mondjuk egy önálló akarattal rendelkező kutya. Pont, mint Ő:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.