Tudod, szerelem voltál nekem első látásra. Mikor rólad beszéltem,Ő óva intett. Azt mondta, hogy nehéz lenne, hogy lehetetlenség. Azt tanácsolta, hogy hagyjam, és tudod mit mondtam? Nem hagyok ki valamit, ami remek lehet, csak mert egyszerre nehéz is. Ha rá hallgattam volna, a legfájdalmasbb dolgot hagytam volna ki. / Hallgass a szívedre. (saját helyzetemre egy kicsit átírtam.:$)

tanácsokat adok másoknak, hogyan fogadják el a szakítást, hogyan legyenek újra boldogok. a saját életemmel miért nem tudom ugyanezt tenni?

Csalódtam sok mindenkiben, és a legjobban én sérültem. Csak egy kérdés: mi értelme bízni az emberekben?

Csak,még Egyszer, egyetlenegyszer utoljára, gondolok rá .. (ha ezt napi 500x nem mondom el magamnak gondolatban...akkor egyszer sem:l)