Egyedül maradtam. Megint. Legszívesebben leírnám, hogy utálom azt az utolsó kétszínű, elkényeztetett szőke ribancot. Leírom, kimondom, így van.

Hogy lehet ilyen?  Tudja jól, hogy nekem miért, és mennyire lenne fontos. Azt mondja, jön velem. Utána közli, hogy tanul, de azért facebookon beszélhetünk. De én számíthatok rá, még mindig fontos vagyok neki, és ha hívom, jön velem. Tudod mit? Baszd meg.  Ha ennyire egy szánalmas dög vagy, hogy azt nem mondod ki, hogy nem akarsz, mert nincs kedved hozzám, akkor baszd meg. Mert egyértelmű, hogy azért nem jössz. Csak akkor nem tudom, miért mondod azt, hogy számíthatok rád.

Persze, te boldog vagy, megértem. Legyél is az. De velem nem jópofizz többet, most elegem van belőled. Egy utolsó, kétszínű dög vagy.