valaki lőjön le, vagy bármi, csak ne kelljen itt lennem.
a héten azt hittem, múlóban az érzés. a péntekről nem szeretnék beszélni. mindenesetre megcáfoltam a hetet.
a htévégén azt hittem, képtelen vagyok már érezni bármit is. lassan kihalt belőlem minden érzés.
már hozzászoktam ahhoz, hogy látom őket. de az, hogy már a facebookról is a pofámba üvölt, kiborított. feladom.végem.(((lassan))) belehalok.
kibaszottul szeretem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.