2014. október 12. 19:40 - solya297

reménytelen

Minden reggel, amikor úgynevezett "új napra" ébredek, kedvem lenne újra lehunyni a szemem és nem fölkelni az ágyból. De muszáj. /Paulo Coelho/

 

Kitartok, mert ki kell tartanom. De vajon tényleg képes leszek rá? Nem tudom. Nem szabad(na) belecsúsznom ebbe a gödörbe, de nem látok kiutat belőle. Nem látok lehetőséget arra, hogy ezt elkerüljem.

 

 

Nem bírom tovább ezt az életet.

Nincs remény.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://boldogszomorudal.blog.hu/api/trackback/id/tr156784869

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása