SÍRSZ; mert nagyon fáj ami történt,
VÁRSZ; hogy visszatérjen akiért megtörtél..
FEKSZEL; párnák között könnyekkel,
ALSZOL; magány közt a sötétben.
ÁLMODSZ; arról, hogy majd visszatér,
KELSZ; úgy hogy még mindig egyedül élsz.
REMÉNYKEDSZ; hogy legalább még látod egyszer,
CSALÓDSZ; mert álmodoznod nélküle kell.
ÉLSZ; úgy hogy már nem szeret,
HALSZ; mert úgy érzed jobb lesz így neked.

Mosolyogsz.-de nem rám.
Bókolsz.-de nem nekem.
Ölelsz.-de nem engem.
Mondd csak,miben más az a másik lány,mint én?

najó. ez csak vicc volt. mertigazából:

Nos, amit most írok, azt igazából nem most írom. A következő kis gondolatok, töredékek a suliban keletkeztek, különböző időpontokban (de persze ma), és különböző problémákat mutatnak be. Persze valószínűleg az összes csak hiszti, és ismerve magamat (valamint végiggondolva őket) túl van értékelve ez az egész, de akkor is szeretném megosztani.

Hát, ma a suliban írogattam, hogy ide mit akarok leírni, de azokat nem most fogom posztolni. Ritával, és egy másik csajjal (Ms.Egyke címszó alatt írtam már róla)-legyen D- voltam, sétálni-forrócsokizni, és most jól vagyok.

-szereted még?
-nem ! (Hát hogy ne szeretném számomra ő a minden)
- barátnője van :$
-leszarom..(hogy szarnámle? mostmár boldog nélkülem:'( )
-hé jólvagy?
-teljesen..(csak össze tört a szívem vagy 6000 darabra..)
- elhiszem .. de töröld le a könnyeid:/

Mert te vagy, kit szeretek én, és a másik féltekén, hancúroznék veled én, a boldogságnak kék egén.

Hiába hazudok magamnak. Szeretem és ennyi. Kész, nincs más. SZ-nek már volt egy kirohanásom ezzel kapcsolatban. Íme:

• utálom szeretni

• semmi értelme ennek az egésznek, csak szarul vagyok tőle, és már elegem van abból, hogy létezik, hogy "ismerem", hogy szeretem...viszont másrészt meg úgy érzem, h nem nagyon tudnék "nélküle" élni, és utálom magam, hogy utálom, szóval.....:l:$

  és húú....olyan szar, hgy neked is, eg Ritának is állandóan csak erről nyávogok, és hogy nem tudok másra gondolni, és utálom, utálom; utálom! deeee....imádom...de utálom

  
  
  Szóval ez van, hiába cifrázom, imádom, és tényleg húú.Nagyon húú, mert már nagyon elegem van a buziságaimból. Lépnem kéne, el kellene érnem, de ahhoz beszélnem kéne vele, ahhoz meg önbizalom kéne, meg bátorság, azok meg nagyon nincsenek, és akkor arról még nem is volt szó, hogy barátnője van, meg véleménye rólam.
  És most épp nézegetem a képeit, pedig már nem érdekel, és én ugye sose szoktam magamnak hazudni (szerencsére van két barátnőm - Rita és SZ-, akik még ezt is észreveszik), és annyira, de annyira szükségem van rá, mert annyira helyes, és nekem kell egy pasi, aki figyel rám, és ki szeret, és akihez lehet bújni, de azt nem tudom mi tetszik benne. De igen, már tudom. Imádom a szemét, mert a szeme szép, és mert annyira férfias, és ő a férfiideálom, pedig a legtöbb ember szerint igazából nem is férfias, Rita is azt mondja, hogy nem férfias, hanem inkább olyan katonás, olyan zárkózottnak tűnik, és az arca is annyira határozott, meg a mozgása is, látszik rajta, hogy mit akar. És a szája is szép, olyan kicsit teltek az ajkai, szóval nem nagyon, de mégis, de nem töri meg az arcának a határozottságát, szóval igen, mostmár abbahagyom a leírását, bár még tudnék róla írni, és akarok is, de nem fogok, mert nem tudom miért.
  És nem szeretem a barátnőjét, mert szép, hiába csak a smink teszi széppé, és vékony, ami én nem vagyok, és olyan dolgokat csinálhat vele, amiket én sosem fogok, csak én ezt nem vagyok képes elfogadni, és szépen kiszeretni Barná(m)ból. Szóval az a másik lány egy kurva és azt hiszem, mára befejezem, persze nem azért, mert nem tudnék még írni, hanem azért, hogy elmehessek, és ábrándozhassak, hogy utána kiborulhassak.
  Ja igen, és eszembe jutott, hogy tisztára olyan vagyok, mint Delphin de Vigan (jó neki, hogy vígan van, én nem vagyok úgy), ahogy a No és én-ben ír.